Hogyan szoríthatja sarokba Magyarországot Svédország, ha tovább akadékoskodnak Orbánék a csatlakozással? Miért nem megy bele az egyezkedésbe Ulf Kristersson a magyar kormánnyal – egyáltalán, van-e miről tárgyalni? Ezekről beszélgettünk a Dagens Nyheter külpolitikai újságírójával közéleti podcastunkban. A beszélgetés angol nyelvű.
Az amerikai nagykövet szerint nem lehet bízni olyan szövetségesben, aki nem állja a szavát, márpedig a magyar kormány nem tartotta be azt az ígéretét, hogy nem utolsóként fogja ratifikálni a svéd NATO-csatlakozást.
A török elnök aláírásával véglegesítette a törökországi ratifikációt.
Ulf Kristersson szerint hasznos lehet az intenzívebb párbeszéd.
A házelnök szerint a svédek és a NATO-főtitkár tehet arról, hogy a magyar parlament képtelen megszavazni a csatlakozást.
A magyar miniszterelnök szeret a nemzeti szuverenitás harcias védelmezőjeként tetszelegni, akinek erősebb nemzetek udvarolnak, ahelyett hogy keménykednének vele.
Ezt akkor tisztáztuk.
A magyar kormánynak nincs kézzelfogható követelése a svédek felé, ezért azt az izmozást és hisztidiplomáciát, ami már több mint egy éve zajlik, nem lehet egy lapon emlegetni a most fináléba ért török–svéd, valóban téttel teli játszmával. Persze úgy, hogy nincsenek konkrét követeléseink, kiszállni is könnyebb lesz ebből a cirkuszból. Ami nem más, mint színtiszta politikai nárcizmus. Jobb esetben. Vélemény.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Le Figaro is a svéd NATO-felvételre vonatkozó török döntés utáni helyzetről ír. A Die Presse szerint az EU megvonhatja a támogatást Szlovákiától is. A Daily Telegraph az EU-ellenes pártok előretörésének esélyeit latolgatja. Gideon Rahman a tömeges migráció előnyeit tárgyalja a Financial Timesban. Timothy Snyder szerint nem Trump lesz a befutó az amerikai elnökválasztáson. A Die Welt katonai szakírója szerint aszimmetrikus háború kezdődött Oroszország ellen. Az eszkalálódó közeli-keleti helyzettel foglalkozik a Times. A Bloomberg szerint nem szabad összekeverni Benjamin Netanjahu illetve Izrael érdekeit. Emmanuel Macron jobbra fordul, írja a Finacial Times.
A katonai szövetség főtitkára szerint a nyári washingtoni csúcson már ott lehet Svédország is.
A török törvényhozás végszavazása a NATO-bővítésről azonban nem várható gyorsan. Ez némi mozgásteret ad a magyar kormánypártoknak, hogy tartsák ígéretüket, miszerint nem Magyarország lesz az utolsó jóváhagyó állam.
Az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülést Kövér Lászlónak mindenképpen össze kell hívnia, de az minden bizonnyal határozatképtelen lesz.
Kövér László házelnök korábban arról beszélt, hogy svédek és a NATO-főtitkár tehet arról, hogy a magyar parlament képtelen megszavazni a csatlakozást.
A török parlament a héten megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. Ezzel megelőzték Magyarországot, ahol még dátum sincs arra, hogy mikor dönthet az Országgyűlés az ügyben. Pedig kormányoldali politikusok folyamatosan arra hivatkoztak, amikor szóba került a kérdés, hogy nem mi leszünk az utolsók. Összeállításunkban ezeket az ígéreteket szedtük össze.
A magyar kormányfő előszeretettel sugallja magáról azt a képet, hogy ő egy racionális, a magyarok érdekeit keményen védő politikus, akire odafigyel a nemzetközi diplomácia, akit nem lehet zsinóron rángatni, és aki itthon mindent kézben tart. Most, amikor épkézláb érv nélkül blokkoljuk Svédország NATO-csatlakozását, és a folyamat egyre inkább egy kínos vesszőfutássá válik, mindez széttörni látszik. Öt pontban szedtük össze, hogyan.
A miniszterelnök telefonon beszélt Jens Stoltenberggel, aki ugyancsak bizakodva várja, hogy a parlament pontot tegyen az ügy végére.
Magyarország, minden fogadkozása ellenére az utolsó ország lett, amely még mindig nem hagyta jóvá azt, hogy az észak-európai ország csatlakozzon a katonai szövetséghez.
David Cameron telefonon győzködte a magyar miniszterelnököt.
Magyarország és Törökország több mint másfél éve akadályozza a svédek csatlakozását.
A Fideszben eddig esküdöztek, hogy nem Magyarország szavazza majd meg utoljára a svéd belépést. Ezt még elkerülhetik, de ehhez szembe kell menniük mindennel, amit eddig mondtak.
